Az óvoda karácsonyi ünnepélye 2009
2009. december 22.
Az idei karácsonyt is, – most már mondhatni – hagyományosan, a vakok intézetében tartottuk meg-
Még a -10c hideg, és a szürke város sem szeghette kedvünket, amiért utóbb kárpótolt bennünket az izgatottságtól kipirult gyermekarcok, és a csillogó tekintetek látványa.
A kezdés előtti hangulat, egy felbolydult méhkashoz hasonlított leginkább. Kapkodás, futkározás nevetgélés, mire mindenki megtalálja a helyét, az utolsó precíziós beállítások a fényképezőgépeken, kamerákon.
Azután csend, egy pisszenés sem hallatszik , felgördül a függöny. A kicsik arcán elszánt komolyság, életük három évének minden öntudatával koncentrálnak szerepükre . A szülők irányából elfojtott kuncogás.
Megkezdődik az előadás.
Versek, zene, tánc, finálé.
A gyerekek egyik szemükkel már a fa alá tett ajándékokkal szemeznek, másikkal ki-ki pillantgatnak, vajon mit szólnak a produkcióhoz elleik . A kezdeti izgalom oldódik . A hóember ásít, a rénszarvas hevesen integet, a télapó pedig kiürült puttonyába fújja az orrát.
Az előadás véget ért . Ismét felbolydul a kas, következnek a nagyobbak műsorai.
Itt beiktattunk egy kis technikai kényszerszünetet, már-már úgy tűnik, hogy a vetítőgép kibabrál velünk, de utóbb kiderült nem olyan nagy a baj. Csak az a nyavalyás, a kupakkal nem vetít.
Probléma elhárítva, befejeződhet a műsor. A szülők visszakapják a jelmezeiktől csak vonakodva megváló csemetéiket. Ezért, a hosszúra nyúlt búcsúzkodás után ki egy rénszarvassal, ki egy fenyőfával , ki egy kisangyallal az oldalán távozik.
A napot, mi az óvoda dolgozói is igyekeztünk méltóképp lezárni. Amolyan csapatépítő jelleggel, este étterembe mentünk. -Indiaiba- Oké. a helyet én találtam ki, ezért részemről érezhető volt némi elfogultság, de a lányok, az első sokk után – Hát itt meg milyen kaják vannak? – nagyon jól vették a lapot, és a továbbiakban is minden jól alakult. Talán a közelgő ünnep szelleme tette, vagy talán a kéthetes szünet tudatának jótékony hatására,de igazi békés karácsonyi hangulatban telt az este.


2010. április 26. 13:33
Szeretnék megosztani néhány gondolatom az óvodával kapcsolatosan. Egy ismerős révén hallottunk először a Kaczander Ágiról és az általa vezetett oviról. Én eleinte szkeptikus voltam, mondván mivel adhat többet egy ilyen ovi az államinál, más magánóvodánál. Hát utólag bevallom nem álmondtam volna hogy a gyerekemmel annál jobbat tehettem volna, minthogy Ágiékra bízom. Mi nem voltunk sportolók soha (de szeretjük) a gyerekből sem akarunk olimpikont nevelni, de az hogy az Adrián teljesen vízbiztos 5 éves korára, hogy sportos, kiegyensúlyozott, ismeri a teniszt, ügyesen korcsolyázik, stb. ez minden várakozásunkat felülmúlta. A kollektíva kitűnő, igazi odafigyelés és törődés jellemzi a családias légkört. A programok szintén kitűnőek. Az általános dolgokon túl cirkusz, kiállítás(legutóbb Thutankamon a WAM Designban) színház, kirándulás, stb. nagyon profi. A gyerek hazaér és néha ülve elalszik…
Ági szívvel lélekkel csinálja, kár hogy már csak egy évünk van háttra.