Úszó Pingvin Magánóvoda 

Hozzászólások az óvodával kapcsolatban. H.Zoli 2010. április 26-án az alábbiakat osztotta meg velünk. Mondja el Ön is véleményét!

“Szeretnék megosztani néhány gondolatom az óvodával kapcsolatosan. Egy ismerős révén hallottunk először a Kaczander Ágiról és az általa vezetett oviról. Én eleinte szkeptikus voltam, mondván mivel adhat többet egy ilyen ovi az államinál, más magánóvodánál. Hát utólag bevallom nem álmondtam volna hogy a gyerekemmel annál jobbat tehettem volna, minthogy Ágiékra bízom. Mi nem voltunk sportolók soha (de szeretjük) a gyerekből sem akarunk olimpikont nevelni, de az hogy az Adrián teljesen vízbiztos 5 éves korára, hogy sportos, kiegyensúlyozott, ismeri a teniszt, ügyesen korcsolyázik, stb. ez minden várakozásunkat felülmúlta. A kollektíva kitűnő, igazi odafigyelés és törődés jellemzi a családias légkört. A programok szintén kitűnőek. Az általános dolgokon túl cirkusz, kiállítás(legutóbb Thutankamon a WAM Designban) színház, kirándulás, stb. nagyon profi. A gyerek hazaér és néha ülve elalszik…
Ági szívvel lélekkel csinálja, kár hogy már csak egy évünk van háttra.”

A csapat a régi, a helszín új. Idén is a K2 oktatógárdájával vágtunk neki a síkalandnak. Schladmingba mentünk, egy családias környezetű, de profin szolgáltató szállodába. Mivel ez nem volt egy kifejezett pályaszállás, jó apropóul szolgált a csillagtúrázásra. Reggelente, a kiadós früschtücköt követően, (miután legszívesebben visszafeküdtünk volna még egy sort aludni) összeverődött a csapat, és konvoj jelleggel elindultunk az aznapi helyszín felé. Többnyire 10 percel, és ugyanennyi kilométerrel odébb, rájöttünk, hogy megint olyasvalaki megy elől, aki nem tudja az utat. Rövid tanakodás, újabb 15 kili-abból 10 visszafelé, és már meg is érkeztünk.

A gyerekeket első nap felmérték,és tudásuknak megfelelően négy csoportba osztották. A felnőtteknél a csoportba kerülés opcionális volt.

A nap végére összerázódtak a csapatok, és a csapatokon kívüli klikkek.  A délelőttök többnyire sportosan teltek. Ebédnél összejött az egész bagázs,ki-ki megetette a maga csimotáját.
A gyerekeknek a délután is sportosan telt…..aki pedig még nem ivott rumos kakaót, az feltétlenül próbálja ki. Félelmetes, hogy némi alkohol mennyi sítudást rejt. : ) Egyesek még a fekete pályán is brillíroztak…

Délután négyre, ki a sítől, ki a kakaótól megfáradva érkezett be a gyülekezési pontra. Innen, legtöbbször elsőre, haza is találtunk.
A szállóban hosszabb rövidebb pihi a nagyoknak, utána némi feltöltődés a szaunában, gőzben. a gyerekek eközben bandábaverődve tették próbára a Dóri ovónéni kötélidegeit.

Az est fénypontja a kiéhezett társaságnak, többfogásos vacsora, és a salátabár volt. Nem csak az ételek, de  az asztaloknál folyó beszélgetések is jóízűek voltak. Azután a finom borok, és a desszert, megtették a hatásukat. A társalgást felváltja a nonverbális kommunikáció: Ásít, bólogat, kukán mosolyog. Mindenki fáradt. Még egy erőtlen próbálkozás a kandalló melletti borozgatásra, de az önjelölt törpe tűzmesterek hamar kivívják a pincérek rosszallását. Ezért még időben, mielőtt felgyújtanák a szállót, takarodót fújunk .

A farsangi hangulat nálunk, már szinte a téli szünetet követő első naptól érződik.
Lekerülnek a karácsonyi girlandok, a helyüket pedig lampionok, tekergőző papírszalagok, álarcok foglalják el. Egy hónapig tart az izgatott sutyorgás -Te mi leszel? -És a képtelenebbnél is képtelenebbnek tűnő ötletek, aminek a megvalósitásának csak a szülői kreatívitás szab határt. No meg a bevállalókedv. Mert nálunk, a legnagyobb sikere, a családi jelmezeknek van.
Felvonult már nálunk Pocahontas, a szomorúfűzzel, és a herceggel, szörnyella,és a dalmaták, Leila hercegnő, obivan és a sötét nagyúr, burnuszos arab sejk és a testőrei….

A jelmezes felvonulást játákos vetélkedők követik .Itt a hangsúly inkább a vetélkedőn van, hiszen melyik apuka, vagy anyuka merné játékosra venni a szülők közti futamokat, mikor a parton állva lilára ordított fejjel bíztatja izgatott cseprentyűje.
Ezért a harc igenis komoly. A feszültség csak a célban, a pezsgőpukkantásnál oldódik, amikor kezdetét veszik a gyerekek immár tényleg játékos versenyszámai, amit a kiúszott, éhes szülők, a parton állva, hagymás zsírosdeszkával a kézben követnek figyelemmel, szájuk sarkában néhány morzsával, és egy megkönnyebbült mosollyal.

Az este előrehaladtával a feldobódott gyerekeket, és a megfáradt szülőket, az arató disco hozza hangulatba. Polkázik a vámpír a darázzsal, az éjjeliszekrény a szőllőfürtel. -Nem volt szerencsés páros, a szekrény sarka rohamos tempóban amortizálta a lufiszőllő volumenét.-  A klónkatona csacsacsát járt Dartvederrel, miközben Döbrögi uraság nyakában Lúdasmatyival ropta a táncot a vajákos Pirinénével.

És ez így megy fáradásig….. Ekkor a gondos szülő haza indul. Felnyalábolja az álomittas micimackót, maga előtt tereli a túlpörgött tavasztündérkét, aki már kosarából kiszórta az összes ibolyát, hóvirágot, ezért csak varázspálcájával suhogtatva mantrázza el percenként 100x, hogy tavasz van tavasz van, mosolyog az ég is…
És valahogy tényleg.

Bár kint még mínuszok, az óvoda mégis újra átöltözik. Barkák, nyulak, színes tojások élesztgetik bennünk a reményt, miközben odakint kitartóan hullik a hó.

Az idei karácsonyt is, - most már mondhatni - hagyományosan, a vakok intézetében tartottuk meg-
Még a -10c hideg, és a szürke város sem szeghette kedvünket, amiért utóbb kárpótolt bennünket az izgatottságtól kipirult gyermekarcok, és a csillogó tekintetek látványa.
A kezdés előtti hangulat, egy felbolydult méhkashoz hasonlított leginkább. Kapkodás, futkározás nevetgélés, mire mindenki megtalálja a helyét, az utolsó precíziós beállítások a fényképezőgépeken, kamerákon.
Azután csend, egy pisszenés sem hallatszik , felgördül a függöny. A kicsik arcán elszánt komolyság, életük három évének minden öntudatával koncentrálnak szerepükre . A szülők irányából elfojtott kuncogás.
Megkezdődik az előadás.
Versek, zene, tánc, finálé.

A gyerekek egyik szemükkel már a fa alá tett ajándékokkal szemeznek, másikkal ki-ki pillantgatnak, vajon mit szólnak a produkcióhoz elleik . A kezdeti izgalom oldódik . A hóember ásít, a rénszarvas hevesen integet, a télapó pedig kiürült puttonyába fújja az orrát.

Az előadás véget ért . Ismét felbolydul a kas, következnek a nagyobbak műsorai.
Itt beiktattunk egy kis technikai kényszerszünetet, már-már úgy tűnik, hogy a vetítőgép kibabrál velünk, de utóbb kiderült nem olyan nagy a baj. Csak az a nyavalyás, a kupakkal nem vetít.
Probléma elhárítva, befejeződhet a műsor. A szülők visszakapják a jelmezeiktől csak vonakodva megváló csemetéiket. Ezért, a hosszúra nyúlt búcsúzkodás után ki egy rénszarvassal, ki egy fenyőfával , ki egy kisangyallal az oldalán távozik.

A napot, mi az óvoda dolgozói is igyekeztünk méltóképp lezárni. Amolyan csapatépítő jelleggel, este étterembe mentünk. -Indiaiba- Oké. a helyet én találtam ki, ezért részemről érezhető volt némi elfogultság, de a lányok, az első sokk után - Hát itt meg milyen kaják vannak? - nagyon jól vették a lapot, és a továbbiakban is minden jól alakult. Talán a közelgő ünnep szelleme tette, vagy talán a kéthetes szünet tudatának jótékony hatására,de igazi békés karácsonyi hangulatban telt az este.

Üdvözlet! Ez az első saját bejegyzés. Módosítható, vagy törölhető, aztán kezdődhet a blogolás!